f t g m
Copyright 2018 - Custom text here

Épületkiszárítási kísérlet

A mérés részleteit az alábbiakban tekintheti meg:

Előzmények A vizsgálati indok az, hogy nyilvánvalóan valamilyen szinten befolyásolhatja egy épület fűtési, üzemeltetési költségeit az, hogy száraz vagy vizes a falazata. A mai energia igények mellett biztosan megtérül egy régi épület teljes körű korszerűsítése. Kérdés viszont hogy eme megtérülést mennyivel ronthatja le az, hogy az érintett épületnek a falalzata vizes, annak hőszigetelése rosszabb? Továbbá mit jelent, ha csak a falazat kerül kiszárításra?
A kiindulási alapot egy átlagos méretű kisméretűtéglából épült lakóépület adja.

A kerámiatégla hővezetési tényezőjét a MSZ 18286/2-80 alapján a Pécsi Tudományegyetem Pollach Mihály Műszaki Karának Anyagtanszékén vizsgálták be száraz és nedves állapotban.

 

Tárgyi épület bemutatása Az épület 1920 körül épült kisvárosi polgárház. Alaprajzi kialakítását tekintve „L” alakú, tornácos, részben alápincézett. Szerkezeti kialakítását tekintve az alapozása, pince-, lábazat- és felmenő falazatai kisméretű tömör téglából készültek. 

Pince padló födémszerkezete egy korábbi felújítás során a tégla padozatról beton szerkezetűre lett cserélve. Pince feletti födémszerkezete „porosz süveg „rendszerű. A zárófödém fa anyagú alul és felül borított porfödém. Nyílászárói fa anyagú kapcsolt gerébtokos rendszerű szerkezetek. 
Fűtése jelenleg hagyományos szilárd tüzelésű egyedi fűtőegységekkel.

 

A kísérleti koncepció ismertetése A kiindulási alap az volt, hogy adott épület teljes korszerűsítésen esik át, amely a homlokzatok, födémek, padozatok utólagos hőszigeteléséből és nyílászáró cseréből valamint fűtéskorszerűsítésből áll.

A vizsgálat során kiszámítjuk, hogy az épületkorszerűsítés mennyiben, eredményes abban az esetben, ha vizes az épület falazata, vagy ha száraz, illetve ha nincs korszerűsítés csak a falazatai kerülnek kiszárításra.

 

A kisérlet során alkalmazott adatok Az első és második (I.-II.) esetben a homlokzati falazatokra 8 cm expandált polisztirol hőszigetelés került beépítésre. A felső zárófödémre 10 cm ásványgyapot hőszigetelés került.
A földszinti padló alatti pincefödém tetejére új rétegrenddel 8 cm expert polisztirol hőszigetelés került beépítésre. A homlokzati nyílászárók korszerű fa hőszigetelt üvegezéssel ellátott szerkezetekre lettek kicserélve 1,3 hő átbocsájtási tényezővel. 

A harmadik és negyedik (III.-IV.) esetekben az épület korszerűsítetlen marad. 
Az első és harmadik (I.-III.) esetben az épület falazata a földszinti padlótól számított 1,5 m magasságig vizes. A tégla víztartalma 20,32 %, hővezetési tényezője 1,12 W/m2K 
A második és negyedik (II.-IV.) esetben az épület földszinti falazata légszáraz. A tégla víztartalma 5 %, hővezetési tényezője 0,58 W/m2K

 

A vizsgálat ismertetése A számításokat a 7/2006. TNM számú rendelet alapján készítettük el.
A vizsgálat során az alábbiak lettek meghatározva:
  • A határoló szerkezetek rétegtervi hőátbocsátási tényezői,
  • a fűtött és fűtetlen terek közötti határoló szerkezetek rétegtervi hőátbocsátási tényezői
  • nyílászárók
  • hőhidakból eredő hőveszteségek
  • az épület fajlagos hőveszteség tényezője
  • a fűtés éves fajlagos hőveszteség tényezője
  • az épület nyári túlmelegedési kockázatának vizsgálata
  • az épület fűtésének fajlagos primer energia igénye
  • az épület hálózati melegvizének fajlagos primer energia igénye
  • az épület összesített energetikai jellemzőjének meghatározása

 

 

Társoldalaink nyíl Nedvesfal.hu
nyíl ozonfertotlenites.hu
Kőrösi László Szigetelés szakértő 06-20/490-3375 info
Ózon fertőtlenítés