|
A mérés részleteit az alábbiakban tekintheti meg:
ELŐZMÉNYEK:
A vizsgálati indok az, hogy nyilvánvalóan valamilyen szinten befolyásolhatja egy épület fűtési,
üzemeltetési költségeit az, hogy száraz vagy vizes a falazata. A mai energia igények mellett biztosan
megtérül egy régi épület teljes körű korszerűsítése. Kérdés viszont hogy eme megtérülést mennyivel ronthatja le az,
hogy az érintett épületnek a falalzata vizes, annak hőszigetelése rosszabb? Továbbá mit jelent, ha csak a falazat kerül
kiszárításra?
A kiindulási alapot egy átlagos méretű kisméretűtéglából épült lakóépület adja.
A kerámiatégla hővezetési tényezőjét a MSZ 18286/2-80 alapján a Pécsi Tudományegyetem Pollach Mihály Műszaki
Karának Anyagtanszékén vizsgálták be száraz és nedves állapotban.
|
TÁRGYI ÉPÜLET BEMUTATÁSA |
|
A KÍSÉRLETI KONCEPCIÓ ISMERTETÉSE |
|
Az épület 1920 körül épült kisvárosi polgárház. Alaprajzi kialakítását tekintve „L” alakú, tornácos,
részben alápincézett. Szerkezeti kialakítását tekintve az alapozása, pince-, lábazat- és felmenő falazatai
kisméretű tömör téglából készültek.
Pince padló födémszerkezete egy korábbi felújítás során a tégla padozatról
beton szerkezetűre lett cserélve. Pince feletti födémszerkezete „porosz süveg „rendszerű. A zárófödém fa anyagú
alul és felül borított porfödém. Nyílászárói fa anyagú kapcsolt gerébtokos rendszerű szerkezetek.
Fűtése jelenleg
hagyományos szilárd tüzelésű egyedi fűtőegységekkel.
|
|
|
|
A kiindulási alap az volt, hogy adott épület teljes korszerűsítésen esik át, amely a homlokzatok, födémek,
padozatok utólagos hőszigeteléséből és nyílászáró cseréből valamint fűtéskorszerűsítésből áll.
A vizsgálat során kiszámítjuk, hogy az épületkorszerűsítés mennyiben, eredményes abban az esetben, ha vizes az
épület falazata, vagy ha száraz, illetve ha nincs korszerűsítés csak a falazatai kerülnek kiszárításra.
|
|
vissza az oldal tetejére 
|
A KISÉRLET SORÁN ALKALMAZOTT ADATOK |
|
A VIZSGÁLAT ISMERTETÉSE |
|
Az első és második (I.-II.) esetben a homlokzati falazatokra 8 cm expandált polisztirol hőszigetelés került beépítésre.
A felső zárófödémre 10 cm ásványgyapot hőszigetelés került.
A földszinti padló alatti pincefödém tetejére új rétegrenddel 8 cm expert polisztirol hőszigetelés került beépítésre.
A homlokzati nyílászárók korszerű fa hőszigetelt üvegezéssel ellátott szerkezetekre lettek kicserélve 1,3 hő átbocsájtási tényezővel.
A harmadik és negyedik (III.-IV.) esetekben az épület korszerűsítetlen marad.
Az első és harmadik (I.-III.) esetben az épület falazata a földszinti padlótól számított 1,5 m magasságig vizes.
A tégla víztartalma 20,32 %, hővezetési tényezője 1,12 W/m2K
A második és negyedik (II.-IV.) esetben az épület földszinti falazata légszáraz.
A tégla víztartalma 5 %, hővezetési tényezője 0,58 W/m2K
|
|
|
|
A számításokat a 7/2006. TNM számú rendelet alapján készítettük el.
A vizsgálat során az alábbiak lettek meghatározva:
- A határoló szerkezetek rétegtervi hőátbocsátási tényezői,
- a fűtött és fűtetlen terek közötti határoló szerkezetek rétegtervi hőátbocsátási tényezői
- nyílászárók
- hőhidakból eredő hőveszteségek
- az épület fajlagos hőveszteség tényezője
- a fűtés éves fajlagos hőveszteség tényezője
- az épület nyári túlmelegedési kockázatának vizsgálata
- az épület fűtésének fajlagos primer energia igénye
- az épület hálózati melegvizének fajlagos primer energia igénye
- az épület összesített energetikai jellemzőjének meghatározása
|
|
vissza az oldal tetejére
|
